2013. július 20., szombat

Vészhelyzet.

James szemszöge:

Szóltunk a 911-nek, de nem tudtuk megmondani, hogy mi a baj. Kicsit nehézkesen de küldtek egy mentőt idegesek lettünk, mert Katherine nem veszi fel a telefont.
Idegesen járkáltunk fel és alá.

-Lehet azért kellett a mentő, mert egy balesetet láttak.-mondta Kelly.
-De akkor miért nem veszik fel a mobilt?-mordult rá Carlos.
-Mert lemerült!
-De kicsöng!-mondtam.
-Akkor nem tudom, nincs több ötletem!-dobta le Kelly a füzetét az asztalra. A levelet szorongattam a kezemben, újra és újra elolvastam.
-Brutális ütözés az autópályán!-mondta a BBC hiradójának a műsorvezetője.-Szarvassal ütközött össze egy kocsi amiben három lány ült az egyiknek kritikus az állapota. Most szállítják őket a St. Paul kórhàzba. A szarvas jól van berúgta a fényszórót és elmenekült!-egymásra néztünk és futottunk a kocsihoz. Logan vezetett. Hátul ültünk Carlossal. Rezgett a mobilom.
-St.Paul kórház! Recepción Anne Lotz nevét mondd! Második emelet jobb oldali folyòsó-olvastam fel hangosan amit Katherine küldött.
-De arról semmit sem írt, hogy jól van-e!-morogtam idegesen.
-Ha tudott SMSt irni nem lehet nagy baja.-próbált nyugtatni Logan. Kórházban.
Felsiettünk a második emeletre ès elmentünk a jobboldali folyósóra. Katherine pont akkor lépett ki az egyik rendelőből. Szemei pirosak voltak a sírástól és az arca fal fehér volt. Fején volt egy seb.
-Srácok!-mondta remegő hangon. Sántikálva odajött megölelt és elkezdett sírni.
-Vanessát müttik!-szipogott.-Annek pedig sok mindene eltört.
-De te jól vagy?-aggódtam.
-Igen!Csak..összevarrták a fejemet!-ezt alig értettem annyira sírt.
-Ssss. Semmi baj, minden rendben lesz-próbáltam nyugtatni. Simogattam a fejèt és szorítottam magamhoz.
-Mi történt?-kérdezte Logan aki odalépett mellénk. Megrázta a fejét.
-Majd később.-súgtam Logannek.
-Vanessahoz belehet menni?-mondta lesápadva Carlos.
-Ühüm. Harmadik ajtó-az arcat a mellkasomba temette. Carlos bement a lányhoz Logannel. Már egy óra eltelt és még mindig folytak a könnyei.
-Nézz rám!-mondtam kicsit erőteljesebben. Bélül a szeme tiszta vörös volt.
-Úristen. Kendall szólj az egyik dokinak!-mondtam. Elszaladt az egyik terembe majd egy magas őszhajú, szálkás testalkatú kőppenyes ember jött mellette.
-Hello. Dr. More vagyok, hölgyem kérem nézzen rám.-mondta teljesen nyugodtan.
Kathy nagy nehezen odafordította a fejét. Megvizsgálta.
-Adok neki egy adag nyugtatót. És ha lehet vigyétek haza hogy kialudja magát!-javasolta a doki.
-Rendben!-mondta Kendall. Elővett egy inyekciót és Kathy vállába nyomta. Nem sokkal később abbahagyta a sírást és elaludt. Többiek bent maradtak a kórházban én hazavittem Kathyt és leraktam aludni.

1 megjegyzés: