Griffin látogatása.

Reggel arra keltem, hogy a bejárati ajtó becsapódik. Kitakaróztam és felálltam. Abban a másodpercem erős fájdalom nyilalt a lábfejembe. Visszaestem az ágyra. Elfeljtettem, hogy mi történt tegnap. Egy lábon kiugráltam. Senki sehol, biztos mentek már a stúdióba. Beugráltam a fürdőbe megmosakodtam, elrendeztem magamat és sminkeltem. Felvetem a kék ruha összeállításomat. 

Kopogtak az ajtón. 

 

Vanessa ruhája.:

 

Anne ruhája.:

-Gyere!-kiabáltam a kanapén ülve. Próbáltam a bedagadt lábamat beletuszkolni a tornacsukába. A srácok léptek be.
-Te hova készülsz?-kérdezte furcsálva Logan.
-Gustavohoz!-vágtam rá.
-Nem, tegnap itt volt Kelly és megvitattuk, hogy nem mehetsz el, mert az egészséged fontosabb!-mondta Kendall. Sikerült, belement a lábam, gyorsan lazára bekötöttem.
-Jól figyeljetek! Griffin a Cheetah Girlst jön megnézni, nem pedig a háromnegyedét! Ha most nem engedtek el akkor megismeritek a párduc erejèt!-mondtam morcosan.
-Ebben igaza van!-adott igazat Kendall.
-Köszönöm, hogy megértesz!-símítottam végig a karját.
-Gyere, fuvarozlak!-tartotta a kezét James, hogy belemásszak.
-Itt rakj le!-mondtam a terem csukott ajtaja előtt.
-Most megyek, mert autógram osztás lesz, de délután beszélünk! Sok sikert!-adott egy lágy puszit az arcomra. A hasamban pillangók ezrei ébredtek és össze-vissza repkedtek, a szívem majdnem kiesett a helyéről annyira vert, térdeim megremegtek.
-O-o-oké!-dadogtam. A kijárati ajtóból még intett egyet. Most ez a puszi miatt van vagy azért, mert egy sorsdöntő pillanathoz értünk. Elindultam rendesen kétlábon járva az ajtóhoz. A lábam hasogatott, de nem érdekelt.
-Bocsánat a késésért!-csaptam ki az ajtót.
-Kathy!-lepődtek meg a csajok Kellyvel együtt. Griffin és a csapata ott ültek a táncparkett előtt. Most már az előbbi tünethez hányinger is csatlakozott.
-Na vére, hogy betoppantál!-harsogta Gutavo. Odamentem a lányokhoz sántikálás nélkül. Minden lépés úgy fájt mintha minden alkalommal egy nyíllal lőnék meg. Próbáltam feltűnés mentesen járni.
-Jobban vagy?-kérdezte suttogva Anne. Megráztam alig láthatóan a fejemet.
-Kezdjük!-intett Griffin.
-Mi vagyunk a Cheetah Girls!-mondtuk egyszerre.- És előadjuk a Cinderella című számunkat -fejezte be a mondatot Vanessa. Gustavo elindította a zenét.
- When I was just a little girl, My mama used to tuck me into bed, And she'd read me a story.-kezdtem bele az éneklésbe, mert én vagyok az első.
- It always was about a princess in distress
And how a guy would save her
And end up with the glory.-énekelte Vans tökéletesen.
- I'd lie in bed And think about
The person that I wanted to be, Then one day I realized
The fairy tale life wasn’t for me.-folytatta Anne. Itt jött a táncolos rész hihetetlenül fájt, de nem törődtem vele nem szabadott.
- I don’t wanna be like Cinderella, Sitting in a dark, cold, dusty cellar, Waiting for somebody to come and set me free (Come and set me free)
I don’t wanna be like someone waiting For a handsome prince to come and save me On I will survive Unless somebody's on my side Don't wanna depend on no one else. I’d rather rescue myself. Someday I'm gonna find Someone Who wants my soul, heart and mind Who's not afraid to show that he loves me Somebody who will understand I'm happy just the way i am
Don't need nobody taking care of me I will be there for him just as strong as he will be there for me when i give myself then it has got to be an equal thing.-énekeltük közösen. Végelett. Meghajoltunk és Griffin tekintetét fürkéztük. Láttuk, hogy huzza a száját. Felkészültünk rá, hogy elküldd minket a francba. Megszorítottuk egymás kezét.
-Lányok ti sosem fogtok ebben a városban kaszálni ezzel az ártatlan vigyorral, nekem merészek kellenek nem áratlan bárányok, mehettek haza- mondta ridegen és kiment.
-Mondjátok, hogy rosszul hallottam.-sokkolodtunk le. Apró darabokra törtem. Megalázva, és becsapva éreztem magamat. A fájdalom eluralkodott rajtam a földre estem.
-Pakoljatok! Griffin várj!-ment utána Gustavo.
Könnyek gördültek végig az arcomon. Az álmunk amiért annyit küzdöttünk egy pillanat alatt köddé vált. Vanessa még tartotta magát és megprőbált összekaparni a földről. Visszamentünk a Palm Woodsba, összepakolni a cuccainkat.
-Felhívom anyáékat, hogy nem sikerült és megyünk haza.-mondta Anne kétségbeesetten.
-Nem akarok visszamenni Texasba-mondta elcsuklo hangon Vanessa. 

 -Ahogy egyikunk sem!-öleltük meg egymást. Elmentek telefonálni addig én írtam egy levelet, mert még nem értek vissza.  

"Sziasztok Srácok! Hát nem jött össze...Még ma délután visszamegyünk Texasba. Csak szerettük volna megköszönni mindent. Az, hogy veletek találkozhattunk már magában az egy álom volt és megvalósult. Életünk legszebb napjait kaptuk tőletek amég itt voltunk Palm Woods-ban. Reméljük még valaha látjuk egymást! Vigyázzatok magatokra: Cheetah Girls"

-Amint hazaértem három havi bünti lesz amiért csak egy levelet hagytunk mikor eljöttünk-mondta elkeseredetten Vans.
-Csak kettő hónapot kaptam-dobta le az ágyra a telefonját Anne.
-Rám vár a bolt takarítása.-már a kígyós bolt gondolatól is megborzongtam. Megmutattam nekik az üzenetet amit írtam. Vanessa ment és az ajtajukra ragasztotta.
-Mi lesz így a Cheetah Girlsel?-kérdeztem könnyes szemekkel.
-Fogalmam sincs-rázta meg a fejét Anne. Beugráltam a szobámba. Becsuktam az ajtót. Háttal nekidőltem a falnak és hangos sírásba kezdtem, lecsúsztam a falról.

Széttörtem soha sem leszek már teljesen a régi. Mindenem eltünt én csak a bandáért éltem.
Kettő óra múlva.
-Viszlát Bitters-mondtam kedvtelenül a portán.
-Viszlát! Vigyázzatok magatokra-mondta. Magunk után húztuk a bőröndöt a kocsimig.
-Vezetek!-mondta Vans.-Csak a lábad miatt!-magyarázta, mert még senkinek sem hagytam, hogy vezesse. A csomagokat beraktuk a csomagtartóba. Még egy utolsót visszanéztem a Palm Woodsra és beültem. Nem szóltunk egymáshoz, mert nem volt miről beszélnünk. Végig azon járt az eszem, hogy csak én tehetek róla, mert ha nem bénáztam volna ez nem törtènik meg. Egy órával később.
-Én úgy sajnálom! Csak èn tehetek róla-fakadtam sírva.
-Dehogy is ne hülyéskedj!-mondta Anne.
-Griffin mondta, hogy túl ártatlanok vagyunk!-fordult felém Vans.  

-Vanessa vigyázz!-kiáltotta Anne. Egy szarvas szaladt át az úton Vans elrántotta a kormámyt ès egy hatalmas csattanás.
Később. Erős fájdalom nyilalt a fejembe nem sokkal a szemem fölött kinyitottam a szememet homályosan láttam eleinte de kiélesedett minden. A kocsi az oldalán feküdt Vans feje a kormányon volt és tiszta vér volt, hátra néztem Anne pedig a hasán feküdt. Alig tudtam hol vagyok. Rezgett valami a zsebemben. Erőtlenül kihalásztam felvettem. Nem értettem semmit.
-Hívd a 911-et. Valahol az autó pályán vagyunk!-leheltemm utolsó erőmmel és megint sötétség lett.